Sanyi versei

Színházban, a színpad mögött
Fogott el az ihlet
Örömömben táncot jártam
S rám borult a díszlet.

~o~

Színházban, a színpad mögött
Találtam egy jelmezt
Megcsúsztam a madzagjában
S kivágtam egy terpeszt.

~o~

Színházban, a színpad fölött
Dolgoztam egy rámpán
Megcsúsztam, de nadrágszáram
Fennakadt egy lámpán.

~o~

Színházban, a színpad alatt
Találtam egy termet.
Karmesteri pálcájával
Zavart ki egy szerzet.

~o~

Na látja!
Most már végre belátja!
A kutya a legjobb barátja!

~o~

Ez a krémes
Jaj de rémes!
Ez a versem
Jaj de rímes!

~o~

Erőltetni rímeket?
Nincs is annál rosszabb!
M'ért írok hát verseket?
Tudja azt a rosseb!

~o~

Az eső már cseperegve esett,
Mikor úgy esett,
Hogy Sanyi elesett.
Olyan vicces volt az eset,
Hogy Dóri nevetett egy tisztességeset.

~o~

Míg a papi horkol
S a nagyi csöndben horgol
Bátyám focimeccset nézve
Félőrülten szurkol.

~o~

Ne búsuljál, fel a fejjel
Égy puszedlit meleg tejjel!